‍

‍

Dulovits Jenő (1903-1972) Budapesten, a Magyar Királyi Állami Polgáriskolai Tanárképző Főiskolán kapott oklevelet. 1924 és 1944 között a fővárosban különböző polgári iskolákban tanított. 

Nyolc éves korától fényképezett és azt haláláig folytatta. Fotói 1927-től szerepeltek kiállításokon és jelentek meg folyóiratokban. Lágyított rajzú, ellenfényes fényképeivel kialakította jellegzetes, a későbbiekben sokak által utánzott stílusát. 1927-től saját maga készítette el felvételi eszközeinek egy részét. 

A korszak legsikeresebb magyar fényképészeti szakírója volt, 1937 és 1957 között különböző kiadásokban tíz nyelven, huszonhat könyve jelent meg. 1943-1944-ben Szőts István két filmjének (Kádár Kata; Hegyen égő tűz) operatőri munkáit végezte el.

1931 és 1958 között Magyarországon, az USA-ban, Franciaországban és Németországban adtak találmányaira szabadalmat. A budapesti Gamma Művekben 1946-1954 között valósította meg a Duflex nevű kisfilmes, egyfényaknás-tükörreflexes, fém redőnyzáras fényképezőgépet, amiről szabadalmai szóltak. 1955-1971 között technikusként és fotólaboratóriumi munkásként dolgozott, de a hazai fotós közéletben már nem vett részt. Munkássága iránt folyamatos érdeklődés nyilvánul meg a nemzetközi fotótechnika-történészek részéről.

Kurátor: Fejér Zoltán

‍

‍