‍

‍

Szubjektív dokumentarista stílusú képeimben a rész és egész viszonyával szeretném bemutatni a harmóniát, láttatni az ismeretlent. Fotózásaim során mindig az vezérelt, hogy akkor és olyan nézőpontból, olyan időben exponáljak, amikor a fotózandó tárgy fotogén arcát mutatja, hogy a fény és az árnyék izgalmas játékában fényképezzem le azt, amit látok.

Ennek a nézőpontnak a megtalálása, kivárása sok időt vesz igénybe, de csak így tudom láthatóvá tenni azokat a részleteket, amelyek bár mindennaposak, mégsem látják azokat az emberek. Úgy gondolom, hogy az építész, a tervező szándékát is így tudom megmutatni.

2018 óta fotózom a II. világháború után épített templomokat. A templomok építészetére különösen igaz Callmayer Ferenc megfogalmazása: „A rossz épületet kön.- nyű leírni. A jó épületet nagyon nehéz. Odaállok nézem, szeretem és nem tudom miért.” A Medgyaszay életmű fotózása során a rárósmulyadi és ógyallai templomnál találkoztam ezzel az érzéssel, s ez a különös, megfoghatatlan érzés váltotta ki belőlem az elhatározást: kutassam fel, fotózzam le Medgyaszay életművét.

Gyukics Péter