Előadásomban arra keresem a választ, miért és hogyan keltek útra a húszas-harmincas években kivándorló magyar fotográfusok. Hogyan kapcsolódtak egymáshoz, hogyan hatottak egymásra? Leírható-e távolodásuk a lépcsőzetes és a láncmigráció fogalmaival; mit jelenthetett számukra Berlin 1930-ban? Párizs 1934-ben? És mit adhatott Hollandia, Anglia vagy Amerika? Az előadás második részében áttekintjük, milyen közös tapasztalatok formálták a magyar emigránsokat – köztük Besnyő Évát – vándorlásuk idején. Milyen a korabeli képes sajtó, amelynek dolgoznak? Milyen fotográfiai nyelveket sajátíthatnak el, milyen kiállításokon és fórumokon jelenhetnek meg? Miközben a megélhetésért küzdenek, inspirálják, segítik, figyelemmel kísérik, formálják-e egymást? A legendákon és a visszaemlékezéseken túl milyen egykorú források állnak rendelkezésünkre kapcsolati hálójuk felfejtésére?
Fisli Éva, történész-muzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum